3/24/2011 Fidelio.hu

Fischer Ádám: „Az Operában a következo három évben nem fogok vezényelni”

Fischer Ádám a Magyar Helsinki Bizottság irodájában tartott sajtótájékoztatón kifejtette véleményét a muvészvilágban parázs vitát okozó közéleti kérdésekrol, egyszersmind részletesen ismertette az Operaház élérol történt távozásának okait, a dalszínház szervezeti és muködési problémáit; beszélt magyarországi terveirol és a Budapesti Wagner Napok jövojérol is.

Fischer Ádám: „Az Operában a következo három évben nem fogok vezényelni”

Fischer Ádám a Magyar Helsinki Bizottság irodájában tartott sajtótájékoztatón kifejtette véleményét a muvészvilágban parázs vitát okozó közéleti kérdésekrol, egyszersmind részletesen ismertette az Operaház élérol történt távozásának okait, a dalszínház szervezeti és muködési problémáit; beszélt magyarországi terveirol és a Budapesti Wagner Napok jövojérol is.

A részletekrol hallgassa meg Fischer Ádámot a sajtótájékoztatón készült videofelvételünkön!

Fischer Ádám amellett, hogy másfél évtizede tevékenykedik a Magyar Helsinki Bizottságban, több külföldi emberi jogi szervezet tagja is. Verdit idézve hangsúlyozta, hogy számára igen fontos a kevésbé szerencsések segítése, hiszen, mint elmondta: „luxusmenekültként Ausztriában átélte, mi az, amikor az ember ki van szakítva a környezetébol, és bizalmatlanok vele szemben". A karmester Schiff Andrással, Konrád Györggyel és másokkal 2011. elején, a soros EU-elnökség átvételéhez igazítva petíciót nyújtott be az Európai Bizottságnak a Magyarországon felerosödo diszkrimináció, xenofóbia és rasszizmus miatt. A beadványt több külföldi lapnak adott határozott hangú interjú követte, melyeket a magyar sajtóban éles bírálatok értek. Fischer Ádám a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy beadványát nem pusztán magánemberként, hanem a kisebbségi jogvédelemmel foglalkozó Magyar Helsinki Bizottság tagjaként - Koszeg Ferenc korábbi és Kádár András jelenlegi elnökkel egyetértésben - nyújtotta be, megalapozott kutatásokra támaszkodva.
Fischer Ádám a Magyar Helsinki Bizottságban (fotó: Végh Dániel)

Kádár András a 2011. márciusi gyöngyöspatai romaellenes megmozdulások fényében látnokinak nevezte a beadványt. A Bizottság a romaproblémára Fischer Ádám ösztönzésére a következetes hatósági fellépés mint tüneti kezelés helyett teljes köru oktatás- és foglalkozáspolitikai gyógymódot javasol, ám jogvédo szervezetként a megoldások mielobbi kidolgozásának fontosságára legföljebb a figyelmet hívhatják föl. Fischer Ádám a magyarországi romaproblémát az USA fél évszázaddal ezelotti fekete-problémájához hasonlította, és az amerikai többé-kevésbé bevált receptek átvételét szorgalmazta. Hozzátette, még Operaházi fozeneigazgatóként a Berlini Filharmonikusok nagysikeru Rithm is it! elnevezésu, hátrányos helyzetu fiatalokat megcélzó oktatási projektjének adaptálását tervezte.

Fischer Ádám a Magyar Helsinki Bizottságtól függetlenül, magánemberként a magyar sajtóban zajló kisebbségeket és idegengyulöletet érinto, prominens muvészek és publicisták között zajló nyilatkozatháború kapcsán a következo sorokat kívánta megosztani a nyilvánossággal:

„Szeretném a Bayer Zsolt Fidesz-tagságával kapcsolatos álláspontomat összefoglalni. Mivel ennek az egész ügynek nálam eros érzelmi háttere is van, fontosnak tartom, hogy ezekrol is beszéljek, a félreértések és félremagyarázások elkerülése érdekében.

Eloször is: rá kellett jönnöm, hogy a magyarországi közvélemény ingerküszöbének mértékét ebben a témában nem reálisan mértem fel. Arra számítottam, hogy a Schiff András ellen írt cikk András mellett nagyobb társadalmi és foleg szakmai szolidaritást fog kiváltani. De belátom, hogy a fehérterror rémtetteinek, a Héjjas-Prónay korszak buneinek relativizálása, vagy az akkori események esetleges pozitív megítélése a magyar közvélemény számára már nem olyan rémületes, mint az én számomra. Beállítottságom okainak magyarázatára megpróbálok itt egy ellenkezo elojelu, fiktív példát hozni: a kérdés az, ha az MSZP egyik megbecsült tagja ma nyilvánosan azon sajnálkozna, hogy Recsken túl kevés klerikálist öltek meg, és ezért van jelenleg az utódoknak ilyen politikai befolyásuk - nos, elképzelheto-e, hogy egy ilyen ember az MSZP tagja maradhasson? Hogy az MSZP vezetoségének képviseloi ot a cikk megírása után nyilvánosan kitüntessék? Ha a válasz igen, akkor elismerem, hogy a Fidesszel szemben igazságtalan vagyok.

Másodszor az a bajom az egész történettel, hogy én évtizedek óta vitában állok az értelmiségi körökben tudvalévoleg eléggé elterjedt, és már rég nem csak a szüleink generációja által hangoztatott véleménnyel, hogy Magyarországon egy jobbközép, polgári konzervatív irányzatnak a történelmi tradíciók miatt nem lehet tömegbázisa, és egy konzervatív néppárt nálunk mindig nyitott marad a vállalhatatlan szélsoségek felé. Ez az, amivel Szabi Iván, annak idején a jobboldali „lelkes és borzalmas tagságnak" a politikusokra ható befolyását jellemezte. Én ezt a felfogást, hogy egy európai értelemben vett jobbközép néppárt Magyarországon illúzió- (mármint, hogy annak a szélsojobbtól való éles elkülönülése illúzió), nos, hát én ezt nemcsak helytelennek és destruktívnak tartottam és tartom, de (pláne ma, 2011-ben) kimondottan veszélyesnek is. A Fidesz-vezetoség hallgatása Bayer Zsolt ügyében viszont pontosan ezekre az eloítéletekre erosít rá.

Harmadszor pedig, bevallom, a kormánypárti körök az üggyel kapcsolatos kettos kommunikációja dúlt fel. Hogy a vezeto Fidesz-politikusok Izraelben, Brüsszelben stb. magánbeszélgetések során állandóan nyugati partnereik értésére adják, mennyire viszolyognak Bayertol, hogy ot mennyire nem kell komolyan venni, stb. - viszont Magyarországon ezt nem mondják ki, sot, Bayert ki is tüntetik. Pontosan tudom, hogy ez politika, egy reális, racionalista, taktikai érdekek által vezérelt „szabályos" politikai húzás. De a mi feladatunk (lenne) egy olyan társadalmi hangulatot kialakítani, amelyik egy ehhez hasonló, szabályosan racionális politikát már nem fogad el. Ha egy politika tudniillik a politikusok számára már nem kifizetodo, akkor ok azt azonnal abba fogják hagyni."